Személyes!

Nem titok!

nem vagyok egy író...

Tudom, hogy nem bújhatok mindig e köntös mögé, de szeretném leszögezni, hogy régebben diszlexiát és diszgráfiát állapítottak meg nálam. Sokat küzdöttem emiatt az Életemben, és ámbár 20 éves vagyok már lassan 21 még a a mai napig meggyűlik a bajom a helyesírásnál és nagyon izgulok amikor hangosan Olvasnom kell! Ám nem megy még mindig olyan tökéletesen, de soha sem szerettem, hogy ha ezt a két szót használják rám!

Hiszen rettenetesen szeretek írni, olykor akár csak úgy is, hogy jól van most ez van a fejemben, gyorsan elírom, és akkor most értsd meg amit szerettem volna mondani neked! Nem szeretem a kötöttséget, azt sem hogy mindenáron tökéletesnek kell lenned, mert ha nem vagy az akkor már nem is vagy olyan jó mint a sok kis "tökéletes".

Szeretem azokat a számokat, amelyek megnyugtatnak, inspirálnak és feltöltenek amikor úgy érzem nagyon magamba roskadok, amikor sok nehéz súlyt kell cipelnem! Azt mondják, most vagyok az életem azon szakaszánál amikor a "legjobb élni" amikor nagyon is motivált vagyok, ivarérett nő, ahogyan az egy kedves Tanárom mondaná! De ilyenkor csak az jár a fejemben, hogy ezt nem gondolhatja komolyan...

Magyarországon élek, de sokszor úgy érzem itt nincs olyan út amely segítene, hogy jobb legyen a jelenlegi helyzetem, sokszor úgy érzem, hogy szánt szándékkal szeretné az az országunk hatalmas "főfejes okoska emberkéi" hogy mi szenvedjük ők meg majd jól habzsi dőzsiznek! És itt nem politizálni szeretnék, de olyan jó lenne itt is körülöttem olyan embereket látni az utcán, akik nem aggódnak azon, hogy vajon hónap végén marad e étel az asztalon, télen lesz e fűtés. Vagy ha nem aggódna mindenki azon hogy vajon holnap még meg lesz e a munkahelye! És tudom, sokan vagyunk, de úgy érzem az átlag mindig ezen gondolkozik, ezek a gondolatok járják körül a napjaikat, beleisszák magukat minden egyes milliméter szabad kis helyre az agyukban. Ezek azok a gondolatok amelyek nem hagyják Élni őket!

S közéjük tartozom sokszor Én is! Ezért töröltem ki minden bejegyzést! Hogy újra kezdjem, hogy újra átélem azt az érzést ahol nincs semmi baj, csak leülök "rozoga" kis gépemhez, és írok, arról ami eszembe jut és még sok minden másról, és visszajövök ide, hogy reménykedjek abban, hogy egy páran ide tévednek, és elolvassák ezeket a sorokat, hogy visszajeleznek, hogy Hahó, szia ne aggódj ez az érzés minden bennem is ott van nem vagy velük egyedül!

Hát legyen szép estétek!

Bea!